(4.nap) Győr - Lebény - Fertőd

(4.nap) Győr - Lebény - Fertőd

A zarándoklatok során eljön az a nehéz pillanat, mikor minden erőnket össze kell gyűjteni, hogy tovább tudjunk haladni. A 4. napon egy nagyobb lélegzetvételű távnak nézhetünk elébe, zarándoktúra során talán ez a legnehezebb nap. Lébényben a magyarországi Camino, a Szent Jakab és a Szent Márton zarándokutak találkozása nyújt belső megújulást. Tovább haladva az osztrák-magyar határ felé, a Hanság vidékén, a természet lesz társunk, segítve lelki utazásunkat. Erre a szakaszra az élelemmel és ivóvízzel érdemes különösen jól felkészülnünk.

Javasolt lehetséges alternatív útvonal – vonat + kerékpár: 
Pannonhalmáról indulva lehetőségünk van kerékpárunkkal együtt vonttal visszaérkezni Győrbe. A győri vonatállomáson akár vonatjáratot váltva a táv egy kisebb részét (20 km-t, Lébényig) vonattal, kerékpárszállítással kényelmesen megtehetjük. A Mosonmagyaróvár felé tartó vonatról érdemes Öttevény állomásnál, vagy más járatok esetén a Lébény -Mosonszentmiklós megállónál leszállni. Élelemmel és ivóvízzel érdemes ebben az esetben is jól felkészülnünk. 

További részletek az útvonalról

Győrből indulva, vagy csak pár kilométert tekerve a vasútállomásoktól, érkezünk Lébényre, ahol a város központjában álló templom, valószínűleg 1206-ban épült, mely magasba emelkedő tornyaival, zömök, erőteljes tömegével uralja a teret, magához vonzza a tekintetünket. Szent Jakab templomának építéséhez számos érdekes legenda fűződik, mint például „A kővé vált bárányok” több változata, vagy a bárányokért vett kövek meséje, ami szintén bizonyítéka annak, hogy építésétől kezdve, egész története során mennyire fontos szerepet játszott a helyiek életében. 

LEGENDA
A legenda szerint nem volt miből megépíteni a templomot, a vizenyős, erdő övezte mocsaras helyen, nem volt kő hétnapi járóföldre sem. Így messze földről kellett volna hozatni az építőanyagot. A legjámborabb, legöregebb szerzetes azonban vándorútra indult, és egy hatalmas birkanyájjal tért haza. Egész éjszakai virrasztás és imádkozás után a szerzetesek és a hívők megdöbbenve látták kora reggel, hogy a bárányok kővé váltak. Ezekből a kövekből építették meg a szerzetesek a templomot, ami ma is előttünk áll.


A nehézségekben, fordulatokban bővelkedő történetű templomot érdemes szemügyre vennünk kívülről, illetve körbejárnunk. A román stílus építészeti jegyeit találjuk meg rajta, ilyen a tornyok félköríves záródása, ikerablakai. A templomot a vízköpő szobrok óvó szemei őrizik, az oszlopok közötti részt rendkívül gazdag inda- és az akantuszlevél-faragás tölti ki. A templomba belépve méltóságot, ünnepélyességet árasztó terek fogadnak bennünket és a magyar történelem eseményeit bemutató ábrázolásokkal is találkozhatunk, az Árpádi-ház szentjei jelennek meg a falakon.

A helyi hitközösség biztosít zarándokszállást, igény szerint pedig szívesen vállalják a helyszínen lelkigyakorlatok vezetését is. A látogatóközpont a középkori bencés apátsági épület egy részének alapjaira épült, amelyet 1838-ban plébániává alakítottak át.  A központ fogadja a zarándokokat és a turistákat, akik az apostolok vértanújának, I. Szent Jakabnak az ereklyéjét is felkereshetik. 

A SacraVelo kerékpárút tábláinak jelzéseit követve, nyugtat felé tekerhetünk egészen Osliig. Keresztülhaladunk Bősárkányon, ahol érdemes pillantást vetnünk a köztéri szakrális szobrokra. Mikor elérünk Osli községhez, észak felé a mező mellett, az erdőn átvezető úton nyugodt és csendes táj vesz körül minket, egészen az osztrák-magyar határig, ahol felérünk az EuroVelo 13 számmal jelzett döngölt-földes kerékpárútra. Fertő-Hanság Nemzeti Park területére tévedünk itt, az egyik oldalt egy kisebb folyó, míg a másikon az erdő szegélyezi az útvonalunkat, mely egyfajta békességet áraszt magából.

A Hansági főcsatorna, mint határfolyó választja el Ausztriát és Magyarországot egymástól, azonban az Andaui híd köti össze és biztosít átjárhatóság az országok között. Ma a híd történelmi emlékhely, egyben ideiglenes határlépő is. Azonban 1956-ban változott a jelentősége. Úgy mondják, „ez a híd a világ legjelentéktelenebb kis építménye volt, ami aztán a sors szeszélyéből a világ egy legfontosabb hídjává vált”. Mindez nem túlzás, hiszen 1956. novemberében valóságos exodus zajlott itt, az országból menekülő kétszázezer magyarból. Egyes becslések szerint ebben az időszakban a mosontarcsai hidacskán közel 70 000 ember kelt át Ausztriába.

Az Andaui hidat elhagyva, a magyar oldalon a csatorna mellett haladunk tovább, majd letérünk az erdő nyújtotta ösvények felé. Több jelzést is tudunk követni a napi végcélunkig, Fertődig. Az EuroVelo13 jeleket, vagy a Fertő-tó megkerülését segítő táblákat is nézhetjük, ezek elvezetnek Sarródon át Fertődig. A Mexikópusztának nevezett síkságon megpihenhetünk, itt egy, a nádrengetegre néző kilátó és pihenőhely várja a kerékpárosokat. A Fertő-tó vadvilágába is bepillantást nyerhetünk, ahogy a nagykócsag vagy a vörös gém a nádas és a tó iszapos buckái között repkednek. A pihenő után már nincs sok kilométer hátra, hogy megérkezzünk és álomra hajtsunk a hosszú nap után a fejünket, Fertődön. 



  • Időtartama: 7 óra
  • Hossza: 86,4 km
  • Nehézsége: Nehéz

Térség: Velo Martini

Megállópontok A túra útvonalán

Megállópont - Lébény - Szent Jakab templom

Lébény - Szent Jakab templom

A bencés szerzetesek az Árpád-korban települtek Lébénybe. Az apátságot egy 1199-es keltezésű oklevélben már említik. A falu...

Bővebben

Megállópont - Andau - Mosontarcsai híd

Andau - Mosontarcsai híd

A híd valójában nem Mosontarcsán van, hanem a községtől délre 10 km-re az osztrák-magyar határon. Nevének hagyománya feltehetően...

Bővebben

Megállópont - Fertőd - Szent András Apostol templom

Fertőd - Szent András Apostol templom

Süttör 12. századi első temploma alapjait a falu határában levő Jakabszigeten találták meg 1906-ban. Valószínűleg a Fertő...

Bővebben

9700 Szombathely Ősz u. 4. • +36 30 352 0579 • info@viasanctimartini.eu